|
2010.01.04. forrás: gyártástrend
A 2010-től várható magyar költségvetésekre írt forgatókönyveket a GKI Gazdaságkutató Zrt. A december 28-án közzétett elemzés a különféle pénzügyi útkeresési megoldások felvázolása mellett megjegyzi: a magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható.
A világgazdaságban a technikai recesszió megszűnésével még sem a pénzügyi, sem a reálgazdasági válság nem zárult le. Magyarországon a jelenlegi és a következő kormány 2010-ben szigorú fiskális és jövedelempolitikát kényszerül folytatni, ami lazuló monetáris politikára ad esélyt. A 2010-es költségvetési törvény 3,8 százalékos deficittel számol. A tartalék elsősorban az adóbevételekkel kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál. Ha a kiadási oldalon is többletigény keletkezne, ellentételező lépéseket célszerű tenni. A hiány tartására irányuló kormányzati akarat esetén a 2010-es költségvetés korrektnek, feszítettnek, kockázatokkal, de még reálisan elérhetőnek minősíthető. Az új kormány azonban változtathat is a költségvetési politikán, s elképzelhető az egyensúlyi cél módosítása is. Ellenzéki politikusok 7,5 százalékot elérő 2010. évi hiány kockázatát jelzik, főleg úgynevezett konszolidációs kiadások - a MÁV-csoport, a BKV, az önkormányzatok, a kórházak, a költségvetési intézmények, az MFB bizonyos terheinek átvállalása, a tervezettet meghaladó költségvetési garanciabeváltások lehetősége - következtében.
A jelenlegi hiánycél - az ellenzék által láthatóan preferált - korrekciója elvileg háromféle megközelítésben vethető fel. Az első abból indul ki, hogy a költségvetés tényleges kiadása nemcsak 2010-re, hanem tartósan magasabb a korábban gondoltnál. Ez az államháztartás egyensúlyának több évre szóló fellazítását, a nemzetközi szervezetekkel súlyosan konfrontatív megközelítést jelentene. A második felfogás szerint évközi gondok esetén akár pótlólagos bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedésekkel, de teljesítik a 2010-re elfogadott 3,8 százalékos hiánycélt, s ennek túllépésére csak a valódi konszolidációs szükségletek miatt (és vállalati átstrukturálással) kerül sor. Az így lehetővé tett többletkiadás tehát nem jelentene érdemi többlet-vásárlóerőt 2010-re. A későbbiekben pedig néhány évre a 4 százalék körüli hiánycél fenntartását - nem pedig csökkentését - hirdetnék meg, például az adócsökkentések végrehajtása érdekében. A harmadik lehetőség szerint az új kormány az államháztartási kiadási rendszerek átfogó átalakításába kezd, s ezt párosítja a foglalkoztatás adóterheinek további jelentős mérséklésével. Úgy kívánja megvalósítani a (második változat szerinti) konszolidációt, hogy utána 2011-re teljesíti a 3 százalék alatti maastrichti költségvetési egyensúlyi kritériumot. A 2011-től a GDP arányában csökkenő államadósság mellett 2014-ben (esetleg, az adósságállománnyal kapcsolatos kritérium rugalmasabb értelmezése esetén 2013-ban) csatlakozik az eurózónához. Ehhez igazodva még 2010-ben az ország belép az ERM-2 rendszerbe és meghirdetik a csatlakozási céldátumot.
Az első megközelítés lényegében járhatatlan. A nemzetközi szervezetek, ha egyáltalán elfogadnak valamilyen módosítást, az csak egyszeri és átstrukturálással vagy reformokkal összekapcsolódó lehet. Az ellenükben végrehajtott költségvetési fordulatot a piac drasztikusan megbüntetheti. Ugyanakkor a második megközelítés esetleg, a harmadik pedig bizonyosan megvalósítható. Ezekben az esetekben reálisan 5 százalék körüli 2010-es hiánycél alakulhat ki, miközben az egyszeri konszolidációs kiadások nélkül maradna a 4 százalék körüli érték. Szakmai szempontból a harmadik változat lenne a legkedvezőbb, ami a tovább javuló befektetői megítéléssel párosulva hozzájárulna az államadósság kamatterheinek csökkenéséhez is. Ez később növelné az adóterhek további mérséklésének lehetőségét is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2009-2010. évi folyamatairól
|
2008.
|
2009. I-X. hó
|
2009
|
2010
|
|
(előrejelzés)
|
|
1. A GDP volumenindexe (%)
|
100,6
|
92,9*
|
93,5
|
100
|
|
2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %)
|
98,9
|
79,8
|
84
|
103,5
|
|
3. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %)
|
97,0
|
92,9
|
94
|
105
|
|
4. Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %)
|
94,9
|
97,3
|
96,5
|
106
|
|
5. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%)
|
98,2
|
95,3
|
95
|
100
|
|
6. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %)
|
105,6
|
77,9
|
87,0
|
104
|
|
7. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróban, %)
|
105,6
|
71,6
|
80
|
106,5
|
|
8. A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró)
|
-0,2
|
3,8
|
4,8
|
3,3
|
|
9. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)
|
-6,5
|
0,6**
|
0,5
|
0
|
|
10. Az euró átlagos árfolyama (forint)
|
251,2
|
281,3***
|
280
|
265
|
|
11. Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)
|
909
|
1123,7***
|
1000
|
870
|
|
12. A bruttó átlagkereset indexe
|
107,5
|
100,9
|
101,0
|
101
|
|
13. Fogyasztói árindex
|
106,1
|
104,1***
|
104,2
|
103,5
|
|
14. Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap = 100)
|
103,5
|
105,2***
|
105,5
|
103
|
|
15. Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)
|
8,0
|
10,4****
|
11
|
10,5
|
* 2009. I-III. negyedév
** 2009. I. félév
*** 2009. I-XI. hó
**** 2009. VIII-X. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM |
