2011. március 10. forrás: Auto Pro

Ha a Mercedes, az Audi vagy az Opel-beruházás a következő három-négy évben kinevelne vagy felhozna három-négy magyar középvállalatot, akkor perspektivikusan ez lenne a beruházások legnagyobb hozadéka a magyar gazdaságban - nyilatkozta egyebek mellett az autopro.hu-nak adott interjújában dr. Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára - A 2010-es év rekord volt a magyarországi autóiparban. Soha ennyi cég, soha ekkora összeget nem fektette be Magyarországon. A Die Presse című osztrák napilap hazánkat a járműgyártás új Eldorádójaként aposztrofálta. Mivel magyarázható, hogy tavaly ennyire felértékelődött Magyarország?
- Az új kormány a feldolgozóiparral és általában a magas hozzáadott értéket képviselő feldolgozóiparral kapcsolatos új politikája nagy bizalmat keltett Európában. Az ilyen típusú feldolgozóipar számára fontos a bürokráciamentesítési program. Elindítunk egy duális szakképzési programot, bajor-sváb mintára, ami a járműipar számára nélkülözhetetlen. Az is nyilvánvaló volt a befektetők számára, hogy nálunk nem várható a bérfeszültség, vagyis a bérek gyors növekedése. Felértékelődött a logisztikai helyzetünk is, körülöttünk lépnek be az EU szabadkereskedelmi- és egységes munkaerőpiaci rendszerébe. Románia közelít Schengen felé, Szlovákiával pedig május 1-től életbe lép a szabad munkaerő áramlás. Ezek mind olyan tényezők, amelyek fontosak a hosszú távú magyarországi befektetések szempontjából és támogatják a magas magyar hozzáadott értéket. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nálunk jó kultúrája van a KKV-knak, s a tárgyalásokon a lehetséges beszállítók mindig szóba kerültek. Mindezekhez hozzájárult még az új kormány megalakulásával a politikai stabilitás és a kiszámítható gazdaságpolitika.

- Orbán Viktor miniszterelnök az Opel és az Audi-beruházás parlamenti bejelentésekor úgy fogalmazott, állami támogatást csak olyan esetben kaphatnak a multinacionális cégek, ha a megtérülési idő nem több négy évnél. Tartható ez az irány?
- Azt gondolom tartható az irány. A megtérülésnek egyik része az, amikor készpénzt adunk és azt nézzük meg, hogyan jön ez vissza az államháztartásba. Az államnak már akkor is vannak bevételei, amikor a gyár még nem termel. Hiszen az építkezési szakaszban is foglakoztatnak magyar vállalkozókat, de bevételt jelenthet a régészeti feltárás is. Amikor pedig a gyár termel, adót fizet, a dolgozók után közterheket, a városok pedig nagy helyi adó bevételhez jutnak. Győr esetében például ez igen számottevő összeg.

- Az Audi és az Opel is cáfolta azt, hogy az állami támogatások fejében az állam kikötötte volna a magyar beszállítók arányának emelését. Hogyan lehet akkor mégis emelni a magyar beszállítói arányt, amely mindkét nagy cégnél elég alacsony?
- Az EU szabályozás tiltja azt, hogy a beszállítók között a belső piacokon különbséget tegyünk. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha a magyar adófizetők pénzéből a cégek költségvetési támogatást kapnak, lehet kérni bizonyos dolgokat.  Én azt kértem az Auditól és az Opeltől is, s meg is adták, hogy kössünk egy beruházási együttműködési megállapodást. Ezt a háttérintézményünkön, akkor még az ITD-n, most pedig már a Nemzeti Külgazdasági Hivatalon keresztül kötjük meg, s az a lényege, hogy a két nagy cég megadja a beszállítói struktúráját, igényét. Ezek után már ki lehet dolgozni azt, hogyan lehet auditálni a beszállítókat, hogyan tudnak részt venni a kiválasztási folyamatban.  Van egy másik tényező is: az, hogy egy nagy vállalkozás regionális beszállítókat alkalmazzon, összefügg az általános európai normákkal. Nem mindegy ugyanis például környezetvédelmi szempontból, hogy egy alkatrészt ezer kilométerről szállítanak-e kamionnal vagy a közelből. Vagyis az együttműködési megállapodások megkötése EU-konform és ezekre a megállapodásokra a vállalatok nyitottak is.

- Úgy tudjuk, továbbra sincs aláírt megállapodás sem az Audival, sem pedig az Opellel. Mikorra várható megállapodás az állami támogatás mértékéről?
- A tárgyalást befejeztük mindkét céggel. Nagy beruházók esetében egy évig is eltarthatnak a tárgyalások jogi és egyéb szempontból. Az alapkőletételi időpontok közelednek, s annyit tudok mondani, néhány héten, de lehet, hogy néhány napon belül a szerződések parafálása után a magyar kormány elé kerül. A döntés után az állami támogatások összege a jogszabályoknak megfelelően nyilvánossá válik.

- Olyan hírek is elterjedtek, hogy a jövőben csak olyan cégek kaphatnak beruházásaikhoz állami támogatást, akik egy bizonyos számú magyar beszállítóra kötelezettséget vállalnak. Van ilyen szándéka minisztériumnak?
- Van olyan szándék, hogy ameddig lehet, addig elmegyünk, ezt azonban Brüsszellel egyeztetni kell. Cél az is, hogy kooperálva a befektetővel együtt tegyük meg, s szó nincs agresszív szándékról. Ahhoz nincs jogunk, hogy nemzeti alapon előírjuk a beszállítók számát, de ahhoz igen, hogy regionális alapon a munkahelyteremtésben, környezetvédelemben minél messzebb elmenjünk. S jogunk van ahhoz is, hogy a következő támogatási kérelem elbírálásakor figyelembe vegyük azt, hogy a beruházó mit tett a magyar beszállítókért.

- Mi lenne az ideális magyar beszállítói arány a hazánkba letelepült multinacionális cégeknél?
- Százalékokba nem szívesen mennék bele, de amikor a magyar beszállítói arány elmegy 15-20 százalék fölé, akkor az már nagyon jó. A beszállítói programba való bekapcsolás túlmutat a magyar hányadon. A beszállítók megtalálása segíti a vállalatokat a nemzetközi gazdaságba való bekapcsolásba, mert itthon is egy nemzetközi versenybe kapcsolódik a beszállító, anélkül, hogy elhagyná az országhatárt. Másrészt pedig önálló vállalatokat nevel. Nálunk egyébként az a baj, hogy nincsenek erős középvállalataink. Ha a Mercedes, az Audi vagy az Opel-beruházás a következő három-négy évben kinevelne vagy felhozna néhány ilyen középvállalatot, akkor perspektivikusan ez lenne a beruházások legnagyobb hozadéka a magyar gazdaságban.

- A 2010-es év csúcsév volt a magyar járműiparban. Ezt űberelni lehetetlen. Mi várható az idén?
- Nagyon fontosnak tartom, hogy a korábban bejelentett beruházások jól haladjanak.  Arra számítok, hogy a példaértékű Mercedesnél tavasszal a tervek szerint elindul a próbatermelés. Számítok arra is, hogy az Audinál és az Opelnél és a Mercedesnél már az idén elindul a magyar beszállítói keresés.  Ami pedig a Suzukit illeti, külön kiemelném, hogy a gyár már húsz éve magas a magyar beszállítói aránnyal van jelen hazánkban, ezt nekem is és mindannyiunknak meg kell becsülnie. Abban bízom, hogy a Suzuki az idén fellendülő szakaszba lép. Szintén a járműiparhoz kapcsolódik, hogy a Hankook és a Bridgestone termelése az idén felfut. S amire még számítok,  hogy Szentgotthárdon a nyáron a GM-től függetlenül az Alisonnál  önálló gyárként elindítja  a termelését, s százas nagyságrendben ad munkát az embereknek és exportkapacitását bővítve, hozzájárul a GDP növekedéséhez.

- Célzott már rá a beszélgetés elején, hogy napirenden van a felsőoktatás járműiparra hangolása. Úgy tudjuk, bajor szakemberek lobbiznak állami csatornákon azért, hogy a magyar mérnökképzés igazodjon az igényeikhez. Cáfolja vagy megerősíti?
- Megerősítem ezeket az információkat. Hivatalos kormányprogram szinten, sőt a napokban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Program szinten teljesen világos, hogy a magyar tradicionális és a jelenlegi délnémet, bajor és baden-württembergi típusok alapján szeretnénk a duális képzést elindítani. Ha Győrben kiteljesedik egy Audi vertikum, akkor olyan szakmunkás és szakmérnökképzés fog beindulni, ami eddig precedens nélküli. Már átalakulás alatt van a kecskeméti szakképzés is, igazodva a Mercedes igényeihez; ők az úttörők e téren.

Dr. Becsey Zsolt
külgazdaságért felelős államtitkár

1964-ben született Szegeden

Diplomáját 1988-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte nemzetközi kapcsolatok szakon. PhD fokozatot a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2003-ban szerzett.

Az egyetem befejeztével a Külügyminisztériumban kezd el dolgozni az európai integráció területén, 1988-tól 1991-ig az Európa Tanács ügyeinek referense. 1991-től 1995-ig Brüsszelben az EK melletti magyar képviselet titkára. 1995-től 1996-ig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Európai Ügyek Hivatalának főtanácsadója. 1999-től 2003-ig rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként Brüsszelben az EU melletti magyar misszió helyettes vezetője, a magyar-EU Társulási Tanács titkára.

2001-től 2003-ig a magyar kormány képviselője az EU Tanács Politikai és Biztonságpolitikai Bizottságának kibővített ülésein. 2003. április-július között a magyar kormány aktív megfigyelője az Állandó Képviselők Bizottságában. 2004-től 2009-ig az Európai Parlament magyarországi képviselője a Néppárti frakcióban, a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó munkacsoport elnöke.

Angolul, franciául, spanyolul és németül beszél.

Családi állapota: Nős, három gyermek édesapja.