Jog és felelősség az autóiparban és a beszállítóknál


E-mail
Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

2011. április 12. forrás: Auto Pro

 

Nagy érdeklődéssel kísért szakmai rendezvényt tartott április 12-én a Noerr és Társai Ügyvédi Iroda Budapesten, közösen az MGSZ-szel. Sikertörténet, minőségbiztosítás, termékfelelősség és beszállítás is szerepelt az igényes tematikában. A minőségbiztosítás követelményei a Magyar Suzukinál a japán feltételrendszert követik. Sok beszállító már több gyárnak is termel, ezért többféle előírásnak kell megfelelnie. Különbözőek az auditok, bár ma már egyre több a standard – keresi tehát a közös nyelvet a szektor. Ismertek a nagy nemzetközi szabványok, amelyek nélkül nem válhat egy cég autóipari beszállítóvá.

Az új beszállítók felkutatása mindig fontos, a gyárnak megérkezésekor nem volt könnyű dolga, ma azonban 70 magyar partnerrel működik együtt a Suzuki. Összesen több mint 300 beszállítóval dolgozik az esztergomi autógyár, akiket rendszeresen értékelnek, osztályoznak is. A partnerek így megtudják, hol tartanak a többiekhez képest.

A szünet után Rozgonyi-Tóth István levezető elnök bemutatta az ügyvédi irodát és az anyacéget. 1990 óta dolgoznak Magyarországon, mára 20 tagú az autóipari szektor felé elkötelezett csapat. Mindazt kínálják, ami egy autógyárnak szüksége lehet, munkájukat többször elismerték már nemzetközi szinten is.

Rozgonyi-Tóth István előadásában a termékfelelősségi kérdésekről beszélt, s arról, hogy miért van egyre több autóvisszahívás. Különösen az USA-ban, a Toyota például sokszor került a hírekbe. – Minőségi hibákhoz vezethet az az árverseny, amelybe a gyártók kényszerítik az autóipari beszállítókat – mondta. Továbbá csökken a modellek bevezetési ideje, s ez is veszélyes lehet, illetve növelheti a visszahívások számát.

Az előadó részletesen beszélt a termékfelelősségről, s arról, hogy a fékrendszer és futómű a két leggyakoribb visszahívási ok, 15-16 százalékkal, de a következő két tétel is 10 százalék feletti még. Termékfelelősségnél fontos a felróhatóság, ha az alkatrész hibás és balesetet okozott, akkor a gyártó korlátlanul felel. Egyre nő a garanciális idő, a termékfelelősség azonban 10 évig is tarthat, továbbá teljes vagyoni és nem vagyoni kártérítés is kérhető, akár élethosszig tartó járadékkal.

Nálunk még nincs, Amerikában azonban már gyakorlat a csoportos perindítás, melynek során a passzív érintettek is kártérítést kapnak, ha olyan ítélet születik. Nem csak az autógyártók, a beszállítók is perelhetők, az utóbbiakat ugyan jellemzően nem ismerik a „fogyasztók”, de ők is felelősséggel tartoznak. A vásárló szempontjából maga az importőr is perelhető, nálunk még közvetlenül, a németeknél azonban ez máshogy működik: az uniós import ott nem import.

Az előadó beszélt a jótállási és szavatossági igényekről, melynek autóipari maximuma ma már 7 év. Részletezte, hogy miért felel az importőr, a gyártó és a beszállító. A termékfelelősségi törvényt a gyakorlatban már a múlt század eleje óta alkalmazzák Amerikában, egy eltörött Buick-tengely volt a precedens, s évtizedekig alkalmazták az akkor született verdiktet, lényegében leírt jogszabály nélkül: a termék hibájáért egyedül a gyártó felelős.

Fontos kérdés, hogy a baleseti kárnál kit terhel a bizonyítás. A fogyasztót az az elv védi, hogy a hiba lényegében és jogilag már a termék forgalomba hozatalánál megvolt. Nehezen találtak példának felhozható magyarországi jogesetet, mindössze csupán kettőt lelt a Noerr. Az egyikben a légzsákkal volt a probléma, a szakértő bebizonyította, hogy nem is kellett volna kinyílnia, tehát nem hibás a gyártó. A másik, fogyasztó szempontjából szintén elveszített per témája a pirotechnikai övfeszítő volt.

Sieber-Fazekas Eszter (Noerr) európai közösségi jogász több konkrét példával szolgált a német joggyakorlatból. Ott ugyanis hamar tipizálták a hibákat, s precízen négy dobozba tették azokat. 1. konstrukciós, fejlesztési, 2. gyártási, 3. tájékoztatási hibák, 4. kibocsátás után nem figyelt a termék.

– A konstrukciós és fejlesztési hibák végigmennek a teljes gyártáson, viszont a termék, pontosabban annak gyártója azért nem hibás, ha később korszerűbbek kerülnek a forgalomba. Példa: az oldallégzsákos autónál előbb vágta el az áramkört az ütközés, mint ahogy a légzsák kinyílhatott volna. Akkor az volt a technikai maximum szint, ami később azonban javult, tehát nem hibás a gyártó. Az is probléma volt egy másik példában, hogy túl hamar kinyílt az oldallégzsák, amikor kátyúba hajtott a kocsi. A tanulságos lett az ítélet is: ha a fejlesztésben már van egy jobb megoldás, de még nem szériaérett, akkor nem hibás a gyártó.

Gyártási hiba: ha az eltörött pedál okozott balesetet, világos, hogy a gyártó a hibás.

Tájékoztatási hiba: világos felhívások szükségesek, de nem ostobák, az összecsukható ülés ugyanis beszoríthatja az újat, itt tehát nem adtak igazat az ügyetlen autóvásárlónak. Másik példa eltört a vontatórúd volt, és a bíróság hibásnak mondta ki a gyártóját, amiért az nem írta bele a használati utasításba, hogy csak a hátul guruló autó fékezhet, a vontató jármű nem.
Negyedik "doboz" a kibocsátás utáni követés: Idegen kormányvédőt szerelt valaki egy Honda motorra, s a bíróság szerint a kiegészítőket is figyelnie kell a gyártónak. Meglepő, de elmarasztaló az ítélet született az ügyben.