2010.04.07. forrás:vg.hu

„Közgazdasági tanulmányok évek óta fejtegetik, hogy a jelenlegi gazdasági problémákat nem lehet csak a belső piacra alapozva megoldani, azaz exportálnia kell annak, aki növekedni akar” – mondta lapunknak a Microsoft fejlesztési platform üzletágának a vezetője. Kollár László szerint köztudott az is, hogy a kapcsolati tőkére alapozott, a hazai kormányzati szektorba történő eladások mértéke jó eséllyel együtt hullámzik a kormányváltásokkal, vagyis a portfólióban nem szabad az (ön)kormányzati szeletet túl nagyra növelni. Ebből adódik, hogy ki kell menni legalább az európai vagy még inkább a világpiacra. Ennek ma már alapkövetelménye egy releváns és megkülönböztető erejű webes jelenlét. Az üzletágvezető szerint azonban a hazai kkv-szektor üzleti döntéshozói még nem érzik fontosnak cégük jövője szempontjából a jó weboldal meglétét.Az Eurostat 2008-as felmérése szerint a hazai, legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások alig felének van webes jelenléte. Ugyanez az adat pl. Hollandiában 85, Csehországban 74 százalék. Ennél nagyobb gond a weboldalak funkcionális szegényessége, illetve az angol vagy német nyelvű változatok hiánya. „Kis túlzással az átlagos magyar kkv megelégszik azzal, hogy tudatja a világgal (magyarul), hogy ő létezik, hol lehet elérni, és hogy nagy vonalakban mit is csinál” – idézte fel Kollár László a hazai webes piac elemzését, amelyet a szoftverplatformgyártótól kezdve a kis webes fejlesztőcégig a hazai kkv-szektor néhány képviselője készített.
Az adatok alapján a webes ügyfélszolgálat, a webáruház, a beszállítók és a vásárlók becsatolása a vállalatirányítási rendszerekbe ritka, mint a fehér holló. A legtöbb esetben még odáig sem megy el a vevő, hogy a számára releváns témakörben a keresőmotorok az első lapo(ko)n hozzák ki őt. Gyakran tetten érhető az elavultság, kezdve a fél-egy éve nem frissített tartalomtól a múlt századi megjelenésig. Ezek a weboldalak nem növelik a vállalkozás profitabilitását, inkább csak kötelező penzumként kezelik az üzleti döntéshozók. Mivel a kis- és középvállalkozások első számú vezetői, illetve tulajdonosai nem érzékelik a minőségi webes jelenlét fontosságát, így az arra fordítandó költségeket a minimum közelében igyekeznek tartani, mint ahogy ezt az alsó táblázat is mutatja.
Kollár László szerint a „kis pénz, kis foci” egy negatív spirálba kergette a hazai webes fejlesztői oldalt annak vékony, a nagyvállalati szegmensre koncentráló rétegét kivéve. A megvizsgált kilencezer weboldalt közel háromezer – zömében mikro- – vállalkozás készítette. Az elhíresült „long tail” itt különösen hosszú, beleértve a weboldalkészítést csak félállásban űző, számlát, garanciát, modern technológiákat, illetve a rendelkezésre állást csak hírből ismerő félszemélyes mikrocégeket. „Ez persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük a hazai kkv-k által a weboldalak létrehozására, karbantartására és működtetésére szánt minimális összegeket” – hangoztatta a Microsoft fejlesztési platform üzletágának a vezetője. Ebbe a keretbe a szakmai megújulás, a pénzért vehető építőelemek (pl. egy webáruház, egy tartalomkezelő rendszer vagy a készen kapható dizájnelemek), esetleg az áfa már nem férnek bele. A szakember kiemelte, hogy a weboldalak jelentős része egy időben néhány látogatónál többet amúgy sem bírna el, és nincs semmi garancia arra, hogy éppen egy a cég szempontjából fontos kampány alatt nem válna elérhetetlenné. „Az átlagos magyar kkv tulajdonosa többet költ havonta cigire, mint cége webes jelenlétére” – vélte Kollár László.
„Több év tapasztalata szerint nincs összefüggés az Év honlapja pályázaton szereplő weboldalakon lévő cégek, illetve a weboldalakat készítő webügynökségek mérete és a pályázaton való sikeresség között. A kis cég számára kicsi webügynökség által készített weboldal is lehet kiváló, ez ma már nem elsősorban pénzkérdés. Ilyenek például az egyszemélyes fejlesztőcégek munkái, mint a http://www.matekerettsegi.hu/, vagy a http://576kbyte.hu/. Az Év honlapja pályázat mögött álló partnerek időszerűnek és fontosnak tartják a kkv-szektor figyelmének felkeltését a minőségi webes jelenlétre” – mondta Varga István , a Manta Marketing ügyvezetője, a pályázat atyja.
A kkv-k weboldalainak a működtetési oldala is meglepetésekkel szolgál az üzletágvezető szerint, például 2009-ben még profitábilis üzletet lehetett építeni webszerver-összeszerelésre. Ez két dolgot jelenthet. Vagy valamit szerver néven adnak el, ami valójában egy szimpla személyi számítógép, vagy kihagyják a csomagból a supportot és a garanciát.
„A hazai webhostingüzlet – bár a nagy hosterek technológiailag mindent képesek lennének szolgáltatni – két absztrakciós szinttel elmarad a világszínvonaltól” – jelentette ki Kollár. Szerinte az ipar évek óta az internetes informatikai közmű megvalósításán dolgozik, ahol a számítástechnikai kapacitás a mindenkori szezonális igényekhez igazodóan, virtualizált környezetben áll rendelkezésre. A Microsoft Azure vagy az Amazon EC2 platformjai már itthon is elérhetők. „Ezzel szemben hazai webszerverek zöme a maga fizikai valójában vagy a kredenc alatt lakik a webfejlesztőnél, vagy jó esetben beköltözött a hosterhez, de a vevő, illetve a webügynökség tulajdonában maradt” – mondta a szakember.
Kollár szerint egy eredményes programnak az előbb felvázolt problémahalmaz minden elemére hatnia kell. A Microsoft az egyik marketingpartnerével, a Manta Marketinggel létrehozott egy weboldalakra szakosodott piacteret, ahol a kkv a saját vertikumában már létező hasonló oldalak, illetve az általa igényelt funkcionalitás szerint válogathat a jelenleg mintegy 90, a programban részt vevő partner ajánlatai között (www. honlapgaleria.hu). A kkv-k üzleti döntéshozói számára szintén itt tesznek közzé olyan ismertetőket, amelyek alapján megérthetnek, illetve megkövetelhetnek olyan elemeket a webes szállítótól, mint a rendelkezésre állás, a szolgáltatók közötti gyors váltás képessége, a szezonális igényekkel együtt nőni tudás, a telefonos ügyfélszolgálat és nem utolsósorban a tartalom webügynökség nélkül való karbantartásának a lehetősége.
A Microsoft ezenfelül elindította a Websitespark programot, melynek keretében három évre ingyenessé tette mind a webes fejlesztői, mint az elkészült weboldalak futtatásához szükséges termékek lincenceit a programban részt vevő webügynökségek számára. Ezenfelül egyik hoster partnerével, a Proserver Zrt.-vel közösen létrehozott olyan hostingcsomagokat, amelyek már megfelelnek az előzőekben felvázolt kritériumoknak. Az érdeklődés felkeltésére a Microsoft az első 120 kkv számára felajánl 50 ezer forintot vagy a weboldal létrehozási, vagy elsőéves hostolási költségének csökkentésére, feltéve, hogy az adott weboldalt Microsoft ASP.Net technológián és dedikált (virtuális vagy fizikai) szerveren hozzák létre.