2011. február 11. forrás: Auto Pro

Útjára indult az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amely egy 10 évre előretekintő gazdaságfejlesztési program. Vitairat jelölte ki a gazdaság fejlesztésének fő kitörési pontjait – köztük az autóiparét is. Az új kiírásokra a pályázók március 1-jétől nyújthatják be projektötleteiket.

Első körben, már január közepétől lehet pályázni egyes vállalkozás- és közlekedésfejlesztés, valamint foglalkoztatás területén induló konstrukciókra. Ezt követően március 1-jétől lesz lehetőség vállalkozás-, zöldgazdaság-, közlekedésfejlesztés, valamint foglalkoztatás, és tudomány-innováció területén uniós támogatásra pályázni – szám szerint 79 felhívásra.

A foglalkoztatás területén az Új Széchenyi Terv segíteni kívánja a hátrányos helyzetű munkanélküliek belépését és tartós beilleszkedését a munkaerőpiacra. A pályázati program fő prioritása a munkaerőpiac bővítése. A foglalkoztatás támogatását, eszközbeszerzést, információs technológia fejlesztést, illetve kiegészítő tevékenységeket segítő pályázat hosszú távon orvosolhatja mindazok problémáit, akik régóta munkanélküliek, vagy nemrég veszítették el állásukat. Munkahelyi képzések támogatására is lehetőségük nyílik a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Ezekben szinte kivétel nélkül érdekeltek lehetnek az autóipari beszállítók.

A vállalkozásfejlesztésen belül új lehetőségként a legkisebb cégek vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes kamatozású hitel kombinálásával juthatnak fejlesztési forráshoz. A kis- és középvállalkozásoknak (KKV-knak) lehetőségük nyílik technológia-fejlesztésre és korszerűsítésre. Az Új Széchenyi Terv fő kedvezményezetti területei a kkv-szektor, a technológiafejlesztés, a munkahelyteremtés és az innováció.

A zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódóan megnyílnak a régen várt, megújuló energia pályázatok. Vállalkozások számára most lehetőség nyílik telephelyük, székházuk energiahatékonyságának, -takarékosságának fokozására, hiszen azok hőszigetelésével, nyílás-záróik cseréjével, fűtés- és világítástechnikai rendszerük korszerűsítésével jelentősen csökkenthetők a ráfordítások.

A tudomány-innováció területén a felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak arra, hogy kiemelkedő színvonalú képzéseket nyújthassanak hallgatóiknak. A módszertani adaptáció vagy éppen a tananyagfejlesztés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a diákok versenyképes tudáshoz jussanak. Szintén a felsőoktatási intézmények számára kínál esélyt az a pályázat, amelynek köszönhetően az iskolák a nemzetközi oktatási-tudományos piacon megerősíthetik versenyképességüket. Tehetik mindezt az intézményi kapcsolatrendszer, a szellemi potenciál, és a kiemelt kutatási területek fejlesztésével.

A gazdaság dinamizálásának sikeres útja a szereplők szövetkezésének elősegítése. Ennek egyik korszerű formája a klaszterek támogatása. A sikeres klaszterek organikusan fejlődő hálózatok, amelyeknek egyik legnagyobb versenyelőnye, hogy folyamatosan, rugalmasan és tudatosan képesek alkalmazkodni piaci környezetük változásaihoz. Magyarországon többfajta sikeres – köztük autóipari és beszállítói –  klaszter működik. Van, amelyik kizárólag kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) „hoz össze”, és működik olyan, ahol az egyetem, a multinacionális cég és a kkv is megtalálja a számítását – ilyen például a kecskeméti Mercedes beruházáshoz és a helyi műszaki karhoz köthető Aipa Klaszter.

Egyebek között a műszaki területeken működő vállalkozások is benyújthatnak pályázatot annak érdekében, hogy már meglévő, piacképes termékeiket, szolgáltatásaikat vagy technológiáikat továbbfejlesszék. Elérhető lesz az a kiírás is, amely az innovációs eredmények hasznosítását támogatva segíti a gazdaságfejlesztést, hogy hazánk a továbbiakban is tudásalapú, fejlődő gazdaság legyen.

Szempontok: autóipar – járműipar – beszállítók

A gyógyszeriparhoz hasonlóan az autóipar is évtizedek óta a magyar gazdaság kiemelt szektoraihoz tartozik. Sokak szerint a modern gazdaságok iparának kihagyhatatlan fejlesztési iránya a járműipar. Széles termékpalettájából kiemelkedik a személygépkocsi, amelynek gyártása, értékesítése sok esetben a gazdaság egészségi állapotának fokmérőjeként is funkcionál. Az autóipar a kitörési pontok főbb elemeit tekintve egyértelműen meghatározó fontosságú. Jelentős lokális, regionális és országos beszállítói keresletet támaszt, egész iparágaknak teremt piacot, fejlesztési lehetőséget és kényszert, valamint egyértelműen kutatásigényes ágazat.

A járműgyártásban komoly magyar hagyományokkal rendelkezünk, és ma már az „új” üzletágnak tekinthető személygépkocsi-gyártás is 15-20 éves múltra tekinthet vissza. A járműgyártásban egyre jobban elterjedt a „lean production” japán elve, hogy a gyárak az alkatrészgyártás zömét kihelyezik háttéripari cégekhez. A járműipar egy piramis alakú kapcsolatrendszerben működik. A nagy cég alatt közvetlenül néhány integrátor jellegű termelő áll, amelyek pl. a jármű egyes fődarabjait szállítják. Alattuk vannak a másodrendű beszállítók, alattuk esetleg további beszállítói kör.

Minél lejjebb van valaki, annál nagyobb a kiszolgáltatottsága és kisebb a jövedelemhozama. De ez attól is függ, hogy az előállított alkatrész mennyire igényes munkát, milyen K+F hátteret igényel. A legegyszerűbb, tömegszériában előállított alkatrészek igen alacsony jövedelemhozamúak.