Az ipari zónát és a települést is megtekintették a BOKIK vállalkozói

Konkoly József, Kenyhec polgármestere ez év februárjában járt Miskolcon a BOKIK-ban, akkor hívta meg a kamara képviselőit a határ menti szlovákiai faluba. A köztestület elnökségének tagjai és az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter néhány tagvállalatának munkatársai június 4-én tettek eleget a meghívásnak.

"Mióta Kenyhecen jártam, hiszek a csodákban, abban, hogy egyetlen ember ereje, akarata, elszántsága, következetessége, céltudatossága hegyeket képes megmozgatni. Gazdasági csodát tud teremteni egy olyan környezetben, ahol egyébként a munkanélküliség a jellemző, a cégek nagy nehézségek árán tudnak csak fennmaradni" – így összegezte egy pályázatíró cég vezetője a településen szerzett tapasztalatait, és hasonlóan vélekedtek a BOKIK és az autóipari klaszter képviseletében kint járt vállalkozók is.

A falu
Ha Kassa felé autózunk, a magyar határtól néhány száz méterre, balra mutatja a tábla a Kenyheci Ipari Zóna bekötő útját, ha pedig tovább megyünk, magát a – jelenleg 1100 lelkes –települést. Június 4-én a kamarai delegációt a polgármesteri hivatalban fogadták, majd a polgármester kíséretében egy dinamikusan fejlődő, rendezett települést tekinthettek meg a résztvevők.
A falu vezetőjének tájékoztatójából kiderült, Kenyhec 1990-ben önállósult, 1996 óta a lakosság létszáma 636-ról 1100 főre emelkedett. A munkanélküliség gyakorlatilag ismeretlen a településen, és még a környéken is, hiszen az ipari zónába betelepült 18 – zömében világcég – "felszívja" a munkát keresőket. Beszédes az a szám is, hogy a település vagyona az önállósodáskor 3 millió korona volt, ma 67 millió Euró
A vendégek a falu bejárása során elsőként a korszerű, magas technikai színvonalon felszerelt egészségügyi centrumban tettek látogatást, majd a sportközponttal, és a kulturális programok helyszínéül szolgáló amfiteátrum megtekintésével folytatódott a program. A gazdasági szakemberek számára ezután jött az igazi csemege, az ipari park meglátogatása, ahol a GETRAG Ford Transmission sebességváltó-gyártó üzemében üzemlátogatást is tehettek.

Az ipari park
A Kenyheci Ipari Parkban az eddig letelepedett cégek beruházásai meghaladják az 1 milliárd Eurót, ami a Kelet-szlovákiai térség szempontjából meghatározó nagyságrend. A 2012 végéig létrejött közvetlen munkahelyek száma több mint 3 ezer, a tíz évre szóló távlati előrejelzés pedig 30 ezer munkahelyről szól. Az ipari zóna összterülete 332 hektár, 80 hektár a kis- és középvállalkozóké, 200 a stratégiai befektetőké, 52 hektár pedig a logisztikai központ része. A terület teljes mértékben közművesített, az ivó- és iparivíz-vezetékek, a teljes csatornahálózat, valamint térfigyelő rendszer is Kenyhec község tulajdonában van.
Az ipari zóna területén keresztül új gyorsforgalmi út vezet, és előkészítés alatt áll a meglévő út négysávosítása

Előkészített projektek
Konkoly József a tervek között elsőként az Európai Integrált Iskola megépítését említette. Az Európai Unió már elfogadta a terveket, amelynek lényege, hogy ebben az intézményben az óvodától kezdve az alapiskolán, a szakiskolán a gimnáziumon át egészen a főiskoláig zajlik majd a képzés. A hangsúly a diákok aktív nyelvtudásán lesz, hiszen a szándékok szerint angol, német, szlovák és magyar nyelven folyik majd itt az oktatás a legmodernebb technológia felhasználásával.
A másik nagy beruházás, a szórakozást kínáló aquapark lesz, amelyben a gyógyvizes medencék és az élményfürdő mellett halastó, csónakázótó, étterem, hotel, sportpályák is megtalálhatók majd. A tervek ebben az esetben is készen vannak.
A tervekből soha ki nem fogyó polgármester még egy húsfeldolgozó üzem és egy tésztagyár megépítésében is gondolkodik, hogy még több munkalehetőséget biztosíthasson. Elmondta ugyanis, hogy van egy saját maga számára felállított fontossági sorrend. Ebben elsők a helyi lakosok, akiket a helyi vállalkozók követnek, utánuk jönnek a befektetők, végül a turisták.

Így látták a delegáció tagjai:
Szélyes Domokos, a BOKIK elnökségének tagja, a MIK Zrt. vezérigazgatója
"Rendkívül hasznosnak ítélem a kenyheci látogatásunkat. Egyrészt az Ipari Parkban szerzett tapasztalatok miatt, ugyanis a mi egyik legfontosabb célunk itt Miskolcon a munkahelyteremtés, ennek érdekében fejlesztünk és üzemeltetünk ipari parkokat. Az ilyen tapasztalatok segítenek abban, hogy fejlesztési és üzemeltetési gyakorlatunkat felülvizsgáljuk és finomhangolásokkal hatékonyabbá tegyük. Másrészt jó volt látni és megtapasztalni, hogy az átgondolt, céltudatos és kitartó munkának hosszútávon megvan az eredménye a munkahelyek számának növekedésében, a településkép javulásában, az infrastrukturális fejlesztésekben és a közösségi vagyon gyarapításában. A MIK-ben és Városgazdában munkatársaimmal ezekért a célokért dolgozunk mi is minden nap."

Dr. Tomori Zoltán, a BOKIK elnökségének tagja, a Műszat 99 Bt. ügyvezető igazgatója
"Le voltam nyűgözve a látottaktól. Egy kisváros nincs ilyen infrastruktúrával, egészségügyi szolgáltató központtal ellátva, mint ez az 1100 lelkes település. Rendkívüli módon tetszett az is, hogy egy ember elszántsága, mit képes teremteni. Megsüvegelendő! Ha az ipari zónába betelepült cégek listáját nézzük, láthatjuk, nem akármilyen társaságok ezek, ott vannak a legjobbak között a szakmájukban. A látogatás során tanulhattunk tapasztalatokat gyűjthettünk, jó lenne, ha a mi megyénk potenciális partnere lenne Kenyhecnek, vállalkozásaink pedig az ipari zóna cégeinek."

Balabán Péter, a BOKIK elnökségi tagja, a Spektrum-3 Kft. ügyvezető igazgatója
"Gondolom, amikor a 90-es években a polgármester "megálmodta", hogy szülőfalujából – ebből a hátrányos helyzetű, leszakadó térségben lévő, lassan elnéptelenedő faluból – egy olyan települést "csinál", ahol a lakosság számára nemzetiségi, etnikai hovatartozástól függetlenül biztosított lesz a stabil megélhetés és a 21. századi életminőség, kevesen voltak, akik hittek benne. Számomra példaértékű, hogy ez a vízió valósággá vált. Hogy választási ciklusokat, pártpolitikai, hatalmi változásokat átívelő és átvészelő, vélhetően számos konfliktussal, támadással, meg nem értéssel kísért szisztematikus, de a hazai és uniós forrásokat egyaránt sikeresen igénybe vevő falufejlesztési munka eredményeként létrejött mindaz, amit itt láttunk, és tapasztaltunk, s amit a további, részben már folyamatban lévő fejlesztési tervekről hallottunk. Kenyhec számomra a komplex gondolkodást tükröző településfejlesztés tekintetében is példa. Tapasztalatom szerint a vendéglátóink nyitott, együttműködésre kész emberek, akiktől nem szégyen tanulni, akik tapasztalataikat szívesen átadják, s akikkel – ha van életképes ötletünk – a kölcsönös érdekek alapján lehet és érdemes együttműködni."