2010.04.27. forrás:gyártástrend

Jóval kedvezőbb, gyorsabb ütemű fejlődési dinamikát vázoltak fel a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai Szövetség szakértői annál, mint ahogy a szövetségi kormány látja a német gazdaság növekedési kilátásait.  Hagyományos, több mint 25 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló felmérése alapján 2010-re a kamarai szervezet a bruttó hazai termék 2,3 százalékos növekedését valószínűsíti, szemben a szövetségi kormány 1,4 százalékos előrejelzésével. 

Az export hajtja a konjunktúrát

A német vállalatok gazdasági-üzleti élénküléssel kapcsolatos várakozásai egyértelműen javultak, erősödtek. A válság kitörése óta most kerültek először többségbe azok a vállalatok, amelyek pozitív várakozásokkal tekintenek a jövőbe azokkal szemben, melyek várakozásaikat tekintve továbbra is borúlátóak. A fejlődés fő hajtóereje a külföldi piacokon még mindig megfigyelhető ellentmondások és turbulenciák ellenére az exportimpulzusok erősödésében, valamint a beruházási javak iránti belföldi kereslet élénkülésében keresendő. Ezt egészíti ki az a körülmény, hogy a válság idején és ellenére sem került sor tömeges létszámleépítésekre, ami egyértelműen csillapító hatást gyakorolt a magánfogyasztás alakulására. A fellendülés legfőbb akut veszélyének jobbára a finanszírozási problémákat nevezték meg a vállalatok. 

Az exporttal kapcsolatos várakozások erőteljes térnyerését jelzi, hogy a 2009 év eleji hasonló felméréséhez képest az exportjuk növekedésére számító vállalatok aránya 13 százalékról 37 százalékra, a változatlan exportvolumennel számolóké pedig 39 százalékról 50 százalékra emelkedett, miközben az export csökkenésétől tartóké 38 százalékról 13 százalékra esett vissza. A német vállalatok kivétel nélkül a világ valamennyi térségében az export növekedésére számítanak, ezen belül átlagon felüli exportdinamikát elsősorban Kínában, Indiában és Brazíliában remélnek. Ágazati megközelítésben – az export alakulásával kapcsolatos pozitív várakozások az ipar szinte valamennyi területén jellemzővé váltak. A német iparvállalatok külpiaci várakozásait összegezve megállapítható, hogy nagy valószínűség szerint ismét az export lesz a német konjunktúra lokomotívja. 

A beruházások ugyancsak bővülnek. Emlékezetes, hogy a múlt évet az ipari beruházások nagyfokú visszaesése jellemezte, amit a tavalyi vállalati várakozások is alátámasztottak. A mélypontot 2009 kora nyara jelentette, amikor növekvő beruházási volumennel a vállalatok csupán 14, változatlan beruházási volumennel pedig 42 százaléka számolt, miközben a beruházások visszaesésével számolók aránya a 2008 őszi 24 százalékról 44 százalékra emelkedett. 2010 első hónapjaiban a vállalatok 21 százaléka emelkedő, 52 százaléka változatlan volumenű beruházással számolt, míg a beruházások csökkenését tervező vállalkozások aránya 27 százalékra esett vissza. 

A képet árnyaltabbá teszi, hogy még sok ipari vállalat számol azzal, hogy a múlt évihez képest kétségkívül élénkülő keresletet ki tudja meglévő kapacitásaival elégíteni, de egyre növekszik azok száma és aránya, melyek pótlási vagy korszerűsítési szándékkal mégis csak újabb beruházási terveket fontolgatnak, míg egyes további ágazatokban – vegyipar, személygépkocsi-gyártás --, máris expanzív beruházási tervekről lehet beszélni. Mindent egybevetve elmondható: a beruházási kereslet élénkülése -- bár alacsony bázisról indulva --, az idén mégis csak pozitív impulzusokat fog kibocsátani a német konjunktúrára, sőt – az export mellett – annak egyik hajtóerejévé válik. 

Recesszió után 

Közismert, hogy Németország egyes térségei egymástól nagyon eltérő gazdasági feltételekkel és világpiaci kötődéssel rendelkeznek. Míg a világgazdasági válság legsúlyosabban a leginkább exportorientált (egyben a Németországba irányuló magyar kivitelnek hagyományosan mintegy a felét felvevő) Bajorországot és Baden-Württemberget sújtotta, addig most, a válság feltételezhető elmúltával, a két dél-német tartomány vállalatai tűnnek a legbizakodóbbnak. 

Térségünkben, főként az EU új tagországaiban, fontosak a német vállalatok beruházási szándékai. A válság időszakában ezek a szándékok nagyon visszafogottá váltak, míg a krízis elmúltával újra élénkülés várható a német tőke külföldi mozgásában. Ez az élénkülés azonban nem jelenti azt, hogy a német beruházók jellemzően termeléskihelyezési szándékokkal keresnék meg térségünk országait (ami – egyebek között – a hazai telephelyi feltételek versenyképességének javulásával indokolható), hanem beruházásaik sokkal inkább a piaci pozíciók kiépítését és további bővítését szolgálják. 

Juhász Imre, Berlin