Knorr-Bremse: a válság már elérte mélypontját


E-mail
Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

2010.05.26. forrás: auto pro

A Knorr-Bremse vezetése optimistán tekint a jövőbe, úgy véli, hogy a válság elérte mélypontját, bízik a csoport, s ezen belül Kecskemét stratégiájában. Minderről a Féken tartott lendület, a társaság magazinjának idei első száma ír. A vezetés optimistán tekint a jövőbe – jelentette ki Dr. Raimund Klinkner legutóbbi kecskeméti látogatásán. A Knorr-Bremse AG Igazgatótanácsának elnöke elemezte a világgazdasági válság hatását, majd fölvázolta a csoport és ezen belül Kecskemét jövőbeli stratégiáját is.
A Knorr-Bremse német-magyar vegyesvállalata 1989-ben alakult meg, és mára Kecskemét a konszern második legnagyobb gyártóbázisává nőtte ki magát. Ide csoportosították át jó néhány termék gyártását. Kecskemét a légszárítók, szelepek és elektronikai berendezések egyik legfőbb szállítója, a kelet-európai terjeszkedés fontos hídfője. Az 1999-ben felavatott budapesti fejlesztőközpont mérnökei a nehézgépjármű-szerelvények stabilitásának tökéletesítésén fáradoznak, EBS, EAC- és más fejlesztésekkel.

Az 1930-as évek recessziója óta a legmélyebb pénzügyi válsággal kellett szembenézni. 2008-hoz képest a világkereskedelem 12 százalékkal, a globális GDP pedig 1,5 százalékkal csökkent – ekkora mértékű visszaesésre senki sem számíthatott, és föl sem készülhetett. A világkereskedelem összeomlása a haszonjárműpiacot is súlyosan érintette: 2008-ban például a 6 tonnán felüli légfékes szegmensben még 600 ezer szerelvény eladásával kalkuláltak 2009-re – ám végül kevesebb, mint 200 ezer kelt csak el, ez nyilvánvalóan Knorr-Bremse termelési terveit is befolyásolta.

A válságot nem csak egy régióban, hanem az egész világban lehetett érezni, ha különböző mértékben is: Kelet-Európában 64, Észak-Amerikában 42, Dél-Amerikában 40, Ázsiában pedig 25 százalékos volt a visszaesés, globálisan tehát 40 százalékos. A Knorr-Bremse közúti nehézgépjármű üzletágának eladásai 2008-hoz képest csaknem 40 százalékkal, 2 milliárdról 1,2 milliárd euróra csökkentek. Csoportszinten az értékesítés Kecskemét éves forgalmának több mint hétszeresével lett kevesebb, a visszaesését az ázsiai szupergyors vonatok iránti igény növekedése enyhítette.

 

A Knorr-Bremse Csoport a 2009-es üzleti évben 2,76 milliárd eurós konszolidált forgalmat ért el, ami 18 százalékos csökkenés az előző évi eredményhez képest. A haszonjármű üzletágban a 2009-es gazdasági világválság miatt drasztikus csökkenés következett be a közúti járműgyártás területén, így az értékesítés 38 százalékkal 1,22 milliárd euróra esett vissza. A vállalatcsoport foglalkoztatottainak létszáma 2009-ben az előző évihez képest 4 százalékkal 14 ezer 432 főre csökkent. Miközben a dolgozók száma a vasúti járműrendszerek üzletágban – az ázsiai-ausztráliai régióban történő terjeszkedés eredményeként – 7 százalékkal emelkedett, addig ez a szám a haszonjármű üzletágban a piac visszaeséséhez képest jóval kisebb mértékben, 16 százalékkal, 6014 főre csökkent.

Egészében véve a válság talán már elérte a mélypontját, de az előrejelzések szerint az eladások leghamarabb 2014-ben közelítik meg a 2007/2008-as szintet. Ez természetesen azzal járt, hogy, mint más Knorr-Bremse telephelyen, így Kecskeméten is strukturális változásokkal igyekezett a cég megőrizni a munkahelyeket.

A 6 tonna feletti nehézgépjárművek gyártása Kelet-Európában 2010-ben 19 százalékkal nő az előrejelzések szerint az előző évhez képest, a világpiacon pedig 7 százalékos bővüléssel lehet számolni. A mennyiség növekedésével a haszonjármű üzletág újra nyereséges lehet, de ahhoz, hogy ez tényleg bekövetkezzen, számos feltételnek kell teljesülnie.

A Knorr Kiválóság (KK) programja összesen 9 különböző célfeladattal fut. Olyanok vannak közöttük, mint például a logisztikai rendszert fejlesztő, a raktárkészletet csökkentő, a szállítási hatékonyságot növelő SCE. A KPS az összes Knorr-gyárban standardizálja a legmegfelelőbb, gyakorlatban bizonyított gyártási eljárásokat.
A Q-First – Első a minőség – a terméket és a termék előállításának minden fázisát tartja folyamatos vizsgálat alatt. Az Emberi Kiválóság program a munkatársak képességeit fejleszti a kívánt szintre a lehető legteljesebb mértékig kiaknázva az emberi erőforrásokat. Az innováció szintén olyan tartalék, amelyet ki kell használni. Az energiahatékonyság és a biztonság lehető legnagyobb növelése a cél.