2010.06.23. forrás: Auto Pro

Az alacsony költségű munkaerő helyett a letelepedő autós cégek egyre inkább a költségek és a szakképzett munkavállalók előnyös kombinációját értékelik Magyarországon – véli Kilián Csaba, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatója, aki az autopro.hu kérdéseire válaszolt. – Egyre több cég telepíti hozzánk fejlesztési kapacitásait. A magas tudásszint, a gazdasági környezet, a földrajzi helyzet, vagy az alacsony bérköltség az erősebb vonzerő?

– Mind a négy tényező fontos szerepet játszik a befektetési helyszín kiválasztásában, de a fejlesztési kapacitások kiválasztásában a magas tudásszint a döntő. A nagy autógyártó cégek, mint pl. az Audi és Suzuki eredetileg az alacsony termelési költségek kihasználása céljából telepítették autó összeszerelő üzemeiket Magyarországra. Őket a beszállítók két hulláma követte, s a másodikban olyanok jöttek Magyarországra, amelyek precíziós alkatrészeket gyártanak, és sokszor a fejlesztésben is részt vesznek. Az olyan cégeket, mint pl. a Denso, vagy a Visteon a képzett munkaerő magas színvonala és elérhetősége vonzotta. Eközben a már itt gyártó autóipari cégek is belefogtak kutatás-fejlesztésbe is – például az Audi, a GM, a Bosch, a Knorr Bremse –, amelyhez a munkaerő mellett nagyban hozzájárult az egyetemek nyitottsága a közös kutató tevékenységre. Magyarország reputációja változóban van: az alacsony költségű munkaerő helyett a letelepedő cégek egyre inkább a költségek és a szakképzett munkaerő előnyös kombinációját értékelik, és felismerik az innovációban rejlő lehetőségeket is.

– Példás együttműködés volt a kormány és az akkori ellenzéki városvezetés között a kecskeméti Mercedes ügyében. Az autóipar ennyire összehoz?

– Igen, valóban korrekt, mintaszerű volt az együttműködés. Ezt nem az autóipar „hozta össze”, hanem a józan megfontolás: olyan hatalmas, nemcsak Kecskemét, a környező régió, hanem az egész ország gazdasági életére hatással lévő projektről van szó, amelynek gazdasági, foglalkoztatáspolitikai, társadalmi, mi több, presztízsértéke felbecsülhetetlen.

– Időnként azért tőlünk is tovább áll egy-egy befektető, beszállító. Összességében pozitív az egyenlegünk?

– Abszolút pozitív. Tavaly például összesen 894 millió eurónyi befektetés érkezett Magyarországra az ITD Hungary-n keresztül, 27 pozitív befektetői döntés révén, 5461 új munkahelyet teremtve. Az idei évben pedig összesen már 19 beruházást jelentettek be az ügyfeleink, összesen 383 millió EUR értékben, melyek 2625 munkahely teremtésével járnak. A Bosch például új üzemet épít Miskolcon, a beruházással több mint 1000 új munkahelyet teremtve. A német vállalat budapesti K+F központját is bővíti újabb 200 mérnök alkalmazásával. A Temic,  a Continental csoport tagja hibrid hajtású motorelektronikák és ABS fékrendszerek gyártását kezdi Budapesten 2013-tól. A Hankook megduplázza kapacitását. És ezek csak az autóipari befektetések! Számos jó hírt jelentettünk be az utóbbi időben a szolgáltatóiparban és az elektronikai szektorban is.

– Milyen irányba befolyásolhatják az új kormány tervezett intézkedései – minimálbér emelése, EU-s források lehívásának gyorsítsa, társasági adó csökkentése – a befektetői aktivitást?

– A társasági adó csökkentése és az EU-s források lehívásának gyorsítása mindenképp pozitív hír a befektetők számára. A társasági adónál a sávhatár kitolásával nemcsak a kkv-k, de jelentős nagyvállalatok is beléphetnek a kedvezményes kulcsú körbe. A terv illeszkedik a nemzetközi trendekhez is, hiszen szinte minden európai ország csökkenti a társasági adó kulcsát. Az EU-s források lehívásának gyorsítását mindenképp örömmel fogadják a cégek, hiszen sokszor a támogatás befolyásolja egy vállalat döntését azzal kapcsolatban, hogy mely országot választja beruházás helyszíneként – tehát ez mindenképp befektetőbarát intézkedés. A minimálbér tervezett emelése lehet, hogy sok munkáltatónak rossz hír, a fizetés azonban így is sok esetben meghaladja a minimálbért, tehát nem mindenkinek releváns ez az új intézkedés.

– Mennyire használják ki a rendelkezésre álló pályázati forrásokat a kis- és középvállalkozások, eljutnak hozzájuk az ezzel kapcsolatos információk – mennyire inkább a nagyok terepe a beszállítói ipar?

– Az EU-forrásból nyújtott pályázatok esetében érezhető a kkv-k priorizálása. Az NFÜ által működtetett portál tudomásunk szerint már több elismerést is kapott, ezen minden potenciális pályázó részére elérhető az összes EU-s kiírás teljes dokumentációja. A tájékoztatás szintje véleményünk szerint az elmúlt néhány évben már elérte a megfelelő szintet. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, kiemelkedő nagyságrendű beruházások esetében jellemző, hogy a – szektorban meghatározó – nagyvállalat a már „bejáratott, magával hozott” beszállítókkal dolgozik tovább. Javaslatunk szerint elsősorban a beszállítókra specializált támogatási konstrukció kialakítása, a KKV szektor felkészültségének javítása, a hazai beszállító potenciál adatbázisának további fejlesztése, a nagyvállalatok széles körű bevonása egy-egy beszállítói programba elősegítené a hazai KKV-k együttműködését a betelepült nagyvállalatokkal. Ezt az ITD Hungary Zrt. bizonyos keretek között a ma is végzi, s kiszélesítésén jelenleg is dolgozik a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban.

– Milyen mértékben részesül a támogatásból a K+F?

– Az elmúlt években a hazánkba irányuló külföldi működőtőke beruházások tekintetében két főbb tendencia érzékelhető. Egyrészt egyre inkább nő a Magyarországon már jelenlévő vállalatok reinvesztációja, másrészt a befektetések és újrabefektetések folyamatosan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket reprezentálják.
Mindez egybeesik a Magyar Kormány törekvéseivel, miszerint hazánkat egy alacsony hozzáadott értékű olcsó munkaerő vezérelte gazdaságról egy szolgáltatás vezérelte magas hozzáadott értékű gazdasággá szükséges formálni. Ezen törekvés egyik mérföldköve a kutatás-fejlesztés beágyazása a hazai gazdaságba. Ennek megfelelően a K+F projektekre a Magyar Állam és az Európai Unió is kiemelt hangsúly fektet, mind EU, mind állami források szép számmal rendelkezésre állnak a K+F projektek támogatásához. Éppen idén januárjában hagyott jóvá a gazdasági kabinet egy kizárólag a kiemelkedő jelentőségű kutatás-fejlesztési programokhoz nyújtható projekt szemléletű transzparens támogatási rendszert, melynek eredményeként a K+F projektek számának további emelkedésére számítunk. A kezdetekben jellemzően a nagy autós cégek összeszerelő típusú gyártást telepítettek hazánkba. Ezt követően bizonyos vállalatok magasabb szintre, mint például a motorgyártásra váltottak. Azok, akik már rendelkeznek nagy gyártó kapacitással hazánkban, a közelmúltban kezdték felismerni a „magyar tudás”-t, mint kiaknázható erőforrást a K+F területén. Főként ide vezethető vissza , hogy az elmúlt néhány évben olyan nagy autógyártó vállalatok, mint például az Audi, Bosch, Thyssen Krupp, Knorr-Bremse, ZF, Hankook stb. a gyártókapacitásukat követve kutatás-fejlesztési tevékenységet is telepítettek hazánkba.

– A régiók visszaigazolták az EU által meghatározott területenként változó maximális támogatási intenzitás rendszerét?

– A kormány és az EU szándékai egybeesnek az által, hogy a kevésbé fejlett régiók magasabb támogatást élveznek, de fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy például a Nyugat-Dunántúli régión belül komoly fejlettségi különbséges vannak – Győr és Zalaegerszeg) –, mely véleményünk szerint indokolttá tenné az egységesen 30 százalékos intenzitású rész esetleges további tagolását.

– Továbbra is kiemelt terület a vissza nem térítendő és a pályázatos munkahelyteremtési, képzési támogatás?

– Igen. A vissza nem térítendő támogatások közül az EU források élveznek prioritást, ám a hazai forrásból finanszírozott támogatások – EKD, munkahely-teremtési támogatás stb. – is népszerűek. AZ NFÜ Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának 2009. évi új pályázatai esetében a források rendkívül gyors felhasználása is bizonyítja az ilyen típusú konstrukciók szükségességét. Fontos megemlíteni, hogy a munkahelyteremtés esetében a Munkaerő-piaci Alapból nyújtott pályázatos támogatás hatékony forma, ám időzítése miatt korlátozottan vehető igénybe. Javítana ezen, ha évente kétszer hirdetnék meg. A vissza nem térítendő támogatások mellett azonban szükséges megemlíteni a fejlesztési adókedvezmény intézményét is, mely sok esetben a támogatási csomag legjelentősebb részét képezi.

– Van a láthatáron egyedi kormánydöntést igényelő, vagy egyéb új nagyberuházás?

– Az ITD Hungary jelenleg közel 20 autóipari projektet kezel, melyek több ezer munkahelyet teremthetnek pozitív döntések esetén. Ezek között van néhány kiemelt módon kezelt nagy projekt is.  – Jelzésértékűnek tartja, hogy Orbán Viktor elment a Suzuki új modelljének bemutatójára?
– Igen, miniszterelnök úr ezzel is jelezte, hogy a külföldi beruházók szerepe elengedhetetlen a munkahelyteremtésben. Ráadásul a Suzuki esetében egy olyan beruházóról van szó, amely jelentős arányban foglalkoztat magyarországi beszállítókat, tehát az ő befektetésük jelentős multiplikátor-hatással járt és jár ma is.

– Mennyire érezhetőek az ITD Hungary-nél a válság hatásai, csökkent-e az érdeklődés, az aktivitás a befektetők illetve a beszállítók részéről?
– A válság kezdetén az autóipari befektetési projektek nagy része megtorpant, ugyanakkor örömmel láttuk, hogy a Daimler kitart a döntése mellett. Beruházásuk kapcsán már számos beszállítóval is kapcsolatban vagyunk, akik összeszerelést terveznek Magyarországon. Ezen felül az autóipar általában nagy nyomás  alatt van költségcsökkentési szempontokból, így számos cég vizsgálja a régiót, köztük Magyarországot is befektetési célból, illetve új, alacsonyabb költséggel dolgozó beszállítókat térképezik fel, melyben az ITD  Hungary szintén segítséget nyújt.