2010.09.02. forrás: Gyártástrend

A humán erőforrások fejlesztése és az innováció hamar megtérülhet Az új kormány új munkahelyeket ígér, tíz éven belül akár egymilliót, gazdasági és társadalomfejlesztő programjában az állami és a vállalkozói szektor közötti együttműködést hirdeti. A vállalkozások számára azonban rövidtávú megoldásokra is szükség van. A humán erőforrások fejlesztése, a képzés és az innováció hamar megtérülhet. „A cégeknek állandóan változó gazdasági és üzleti környezettel, technológiákkal kell lépést tartani, ami nem mindig egyszerű feladat.”- mondja Deés Szilvia a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának kommunikációs vezetője „A legkülönfélébb üzleti területek sorra vezetik be az üzletfejlesztést, amelynek révén biztosítani kívánják a hosszú távú jövedelmezőséget a cégük számára.

De számos más olyan terület is van, ahol a cég alkalmazottainak továbbképzése által kerülhet helyezeti előnybe a versenytársakhoz képest.” A MÜTF hosszú évek óta az üzleti környezetet, a cégek speciális igényeit tekinti alapul képzései meghirdetésénél. Deés Szilvia elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a másoddiplomás képzésekre, olyan ismeretek kínálatára, amely a cégeknek költséghatékony és gyorsan megtérülő befektetés lehet. „Ilyen képzésünk az Üzletfejlesztési menedzser szakirányú továbbképzés.

Európai szintű ismeretekre van szükség

Versenykörnyezetben szükség van olyan szakemberre, aki Európai Uniós színvonalú üzleti innovációs, vezetői, ügyfélkapcsolati és informatikai ismeretekkel rendelkezik. Továbbá hathetes dokumentumkezelési tanfolyamunkon az irat és dokumentumkezelés 21. századi technikái sajátíthatók el. Ez a tudás nélkülözhetetlen, nem csak a szigorodó előírások, adóhatósági ellenőrzések miatt, hanem a hatékonyság, versenyképesség miatt. Elektronikus számla, elektronikus cégeljárás, digitális aláírás nélkül egy cég ma már nem is létezhet.” A középvállalkozások innovációs törekvéseit a kormány is támogatja.

Az idén eltörölt 10 kisadó között nem szerepelt az innovációs járulék, amelyet továbbra is fizetni köteles minden olyan középvállalkozás, ahol a foglalkoztatott létszám 50 fő felett van, és az éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg több mint 10 millió eurónak megfelelő forint. Kevesen tudják azonban, hogy ezt az összeget szigorú szabályozások mellett a cég saját fejlesztésére is fordíthatja, ami lehetőséget teremt nagyobb fejlesztések finanszírozására, ha pedig a járulékot egyetemeknek, főiskoláknak fizetik, további költséghatékonyságot érhetnek el a kedvezőbb hallgatói kifizetések és a szigorú szakmai felügyeletnek köszönhetően. Katona Krisztián, a Noesis Innovációs Központ Igazgatója szerint képzett szakemberek alkalmazása és az innovációs járulék terhére megvalósítható céges fejlesztések közép és nagyvállalatoknál rendkívüli versenyelőnyt jelenthetnek.

„A válság majd' minden cégre takarékossági intézkedéseket kényszerített. Költségeket megtakarítani azonban nem csak kiadáscsökkentésekkel, elbocsátásokkal lehet, hanem hatékonyabb szervezeti struktúrával, új eljárások bevezetésével, modernebb eszközök alkalmazásával is. A legtöbb magyar cégnél azonban az innovációs költésekre csak nagyon nehezen találnak keretet, s ritka az is, hogy megfelelő szakemberük legyen a fejlesztések koordinálására. Ebben jelent nagy segítséget az Innovációs járulék biztosította keret, és az az üzletfejlesztési szaktudás is, amely mindezt mozgásba hozza.”