2010.09.16. forrás: Gyártástrend

Az IVSZ elektronikai tagozatának tanulmánya a kitörési lehetőségekről A magyar gazdaság teljesítménye mennyiségben és minőségben is látványosan javulhat, ha megszületik a gazdaságban ma is meghatározó elektronikai ipar számára fontos néhány intézkedés  – hangzott el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elektronikai tagozatának sajtótájékoztatóján. A tagozat azt az elektronikai ágazatról szóló elemzést és javaslatcsomagot ismertette, amelyet a kormány számára készített el.

Az elektronikai ipar kilendítheti Magyarországot a gazdasági holtpontról: a KSH adatai szerint egy év alatt 35,7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, és már most a GDP 5,3 százalékát adja, megelőzve többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust. Az ipari termelésen belüli 24,5 százalékos hozzájárulásával az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel az elektronikai ipar.

„Magyarországnak nincsen nyersanyaga vagy olcsó munkaereje, azzal a néhány lehetőséggel kell gazdálkodnunk, amink van. Ilyen például az elektronikai ipar, ami kiemelkedően jól teljesít a régióban, ráadásul az ágazat a következő évtizedben bizonyosan a világgazdaság motorja marad. Ha nem szeretnénk kimaradni ebből a növekedésből, elengedhetetlen néhány, az ágazat további növekedését hátráltató probléma sürgős kezelése” – mondta el Gacsal József, az IVSZ alelnöke. Az IVSZ elektronikai tagozatának elemzése összegyűjtötte a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit, és azt, hogy ezek megvalósulását hogyan tudja szolgálni az elektronikai ipar.

A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatottság növelése, melyhez az elektronikai ipar jelentős mértékben hozzájárulhat. Az ágazat az elkövetkező évtizedben még biztosan a világ vezető, és egyben legdinamikusabban fejlődő területe lesz, így a foglalkoztatottak száma tíz év alatt akár megduplázódhat. Az elektronikai iparban dolgozók mintegy 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlás biztosításához a köz- és felsőoktatás megújítására van szükség, többek között a természettudományi képzés megerősítésére, az ipar és az oktatás szorosabb együttműködésére. A magyar elektronikai ipar már eddig is lényeges tényezője volt a vidékfejlesztésnek.

Az IVSZ tanulmánya kompetencia központok kialakítására tesz javaslatot, amelyet egy-egy terület termelő cégei és felsőoktatási intézményei alkotnának. Ezek a központok biztosítanák többek között a specifikus tudással rendelkező szakember utánpótlást, k+f+i tevékenységet végeznének, gondoskodnának a beszállítók képzéséről, nemzetközi szakmai és k+f kapcsolatokat alakítanának ki. A tudásközpontok létrejöttükkel helyi munkalehetőséget teremtenek, emelik a helyi oktatási intézmények színvonalát, fejlesztik az adott térség nemzetközi kapcsolatait. Mindez jó esélyt teremt további befektetésekre is.

Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális, ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a helyi beszállítókat, ami komoly lehetőséget jelent a hazai kkv-knak. Ahhoz azonban, hogy versenyre kelhessenek a nagy gyártók hagyományos beszállítóival és a környező országok vállalkozásaival, a magyar kkv-k erősítésére, támogatására van szükség. Az IVSZ elektronikai tagozata a kkv-k számára technológia- és tudásfejlesztő programokat, a beszállítói státusz elnyeréséhez uniós forrásokból történő célzott támogatást, a k+f+i tevékenység megerősítését javasolja.

„A nemzetközi piacon versenyképes professzionális magyar mérnökcégként mi is folyamatosan szembesülünk a problémákkal. Elengedhetetlen a piac igényei szerinti szabályozott szak- és felsőoktatási képzés, valamint a használható nyelvtudás megszerzése 18 éves korig. Ehhez elsősorban jobb alapképzésre lenne szükség” – tette hozzá Mészáros Csaba, az Evopro Kft. ügyvezető igazgatója. „A hazai lehetőségeket jól mutatja, hogy az Ericsson 1991-ben 13 fővel indította el fejlesztési csoportját Magyarországon, mely az évek során a legnagyobb hazai telekommunikációs és informatikai kutatás-fejlesztési központtá érett. Idén szeptemberben a k+f területen dolgozók létszáma már eléri az ezer főt. Egy ilyen sikerhez együttműködő oktatási intézményekre és megfelelő tudású fiatalokra van szükség” – fogalmazott Jakab Roland, az Ericsson Magyarország marketing és kommunikációs igazgatója.