2011: válság előtti szintre nőhet az új autók értékesítése |
![]() |
2010.12.29. forrás: Auto Pro Jövőre 63 millió új gépjármű találhat gazdára a világon, ez 1,4 millióval meghaladja a válság előtti utolsó évét – derül ki a CA-Cib elemzéséből. Ahogy nálunk, úgy egész Európában fontos a flottapiac. Az értékesítés idén 9,3 százalékkal emelkedik, de ez még mindig 1,6 millió autóval kevesebb, mint a 2007-es szám. Jövőre 63 millió új gépjármű találhat gazdára a világon, ez 1,4 millióval meghaladja a válság előtti utolsó évben eladott autók számát – derül ki a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-Cib) portálunknak is megküldött elemzéséből. A válság előtt az Egyesült Államok volt a világ legnagyobb egységes autópiaca 16,1 millió eladott személyautóval, 2010-ben Európa vezet 13,6 millióval, de a prognózis szerint 2012-ben már Kína lesz az első a maga 14,7 milliós piacával. Az új autók eladása világszinten már idén is 9,3 százalékkal emelkedik, de a korábbi évek visszaesése miatt ez csak arra elegendő, hogy 60 millió autót sikerüljön eladni, ez pedig még mindig 1,6 millióval kevesebb, mint a 2007-es érték.A növekedés motorja az Egyesült Államok és a BRIC zóna – Brazília, Oroszország, India és Kína – lesz, Európában az idei 6 százalékos visszaesést további 1 százalékos csökkenés követi 2011-ben. Az CA-Cib elemzése szerint Amerikában és Európában változatlanul magas a lecserélésre érett 4-7 éves gépkocsik száma, de a lakosság keresletét visszafogja a növekvő munkanélküliség és általában a bizonytalan gazdasági helyzet. Európában e tekintetben nem várható fordulat, de az Egyesült Államokban különösen 2011 második felében javulhat a gazdaság teljesítményébe vetett hit, és ez a lecserélendő autók nagy száma miatt ugrásszerű értékesítés növekedést eredményezhet. Más a helyzet a BRIC zónában, itt sokkal inkább a gazdaságok jó állapota, a folyamatosan emelkedő életszínvonal eredményez növekvő keresletet, a lecserélési kényszer itt lényegesen kisebb szerepet játszik az értékesítés növekedésében. A CA-Cib elemzése azzal számol, hogy az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta 2011-ben nem csökken 9 százalék alá a jelenlegi 9,6 százalékról. A fogyasztói bizalmi indexek ennek megfelelően gyengék maradnak, így az elmúlt két évben bekövetkezett 35 százalékos visszaesés miatt megemelkedett lecserélési ráta ellenére az értékesítés idén és jövőre is 1-1 millió darabbal nő a tavalyi 10,4 millióhoz képest.
Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2011-ben várható 12,4 millió darabos értékesítés még mindig messze elmarad a válság előtt 16,1 milliótól, így az amerikai piacon csak 2015-ben állhat helyre a válság előtti szint. Ennek ellenére a két nagy amerikai gyártó, a Ford és a GM jó üzleti eredményre számíthat, mert az elmúlt két évben kényszerű módon megszabadultak fölösleges kapacitásaiktól, fix költségeik ennek megfelelően csökkentek, az értékesítési árakon viszont már csökken a nyomás.
Idén összességében 6 százalékkal kevesebb új autó talál gazdára az öreg kontinensen, mint 2009-ben. A legnagyobb visszaesést Németország könyvelheti el, ahol az összesen 5 milliárd eurós állami támogatás tavaly 1 millióval növelte az értékesítést, idén viszont 27 százalékkal veti vissza a keresletet. Az elemzés szerint az Európai visszaesésnek jövőre főleg a vállalati flották megújításának igénye szab gátat. Ez a szegmens Európában lényegesen nagyobb szerepet tölt be a piacon, mint bárhol másutt – fokozottan igaz ez Magyarországra –, és az alacsony kamatszint, és a javuló üzleti bizalmi indexek együttesen emelkedő trendre állítják az ebben a körben kedvelt típusok eladásait.
A növekedés lassulásának hátterében országonként különböző okok állnak. Kínában az alacsony hitelkeresletet igyekeznek a gyártók saját finanszírozási üzletág telepítésével javítani, de a kulturális különbségek miatt a hitelből vásárolt autók arányát nehéz lesz 10-ről 12 százalék fölé tornázni. (Kínában a pekingi autókorlátozás is kihat a keresletre.) Brazíliában ezzel szemben éppen a lakosság hitelplafonja veszi vissza lendületet, hiszen a háztartások eladósodottságának mértéke bevételeikhez képest a 2005-ös 15 százalékról 2010-re 35 százalékra emelkedett. |